Az apa és a dúla szerepe

Sokan feltehetik a kérdés, hogy miért van szükség dúlára, ha az apa jelen lesz a szülésnél. A legtöbb pár fantáziálgat arról, milyen is lesz a szülés. Elképzelik, hogy az apa lesz a fő segítségnyújtó, aki folyamatosan jelen van és támogatja, masszírozza, nyugtatja az anyát.

Nagy elvárások ezek a kispapával szemben, mivel nekik is lehetnek félelmeik a szüléssel kapcsolatban. Olyan gondolatok kavaroghatnak a fejükben, hogyan fogják bírni, meg tudják e nyugtatni az anyát, nem e történik valami komplikáció, illetve, hogy meddig fog ez még tartani?

Ezen kívül az apáknak általában nagyon kevés tapasztalatuk van a szülés terén, esetleg elvégeztek egy szülésfelkészítő tanfolyamot. A tanfolyamokon a legtöbben nem kapnak elég lehetőséget a gyakorlásra és a megfigyelésre.

Fontosnak tartom, hogy a szülést megelőzően a dúla találkozhasson az apával, megismerjék egymást. A párral közösen átbeszélik kinek az ötlete volt, hogy felkeressék a dúlát. Az apa felteheti kérdéseit, elmondhatja aggodalmait, a dúla megnyugtathatja, támaszt nyújthat az apának.

Mivel ezek a  félelmek léteznek, az apának és az anyának is szüksége van támogatásra a várandósság idején és a vajúdás alatt. A kórházban a dúla segíthet az apának legyőzni az idegességét.

Sokszor azért nem választ a pár dúlát, mert úgy gondolják, személye zavaró lehet számukra, mivel a szülést egy intim élménynek szeretnék megélni és nem akarják, hogy valaki közéjük álljon. A dúla tudatában van annak, hogy a párok egész életükben emlékezni fognak erre az eseményre.  Azért van jelen, hogy segítsen olyan szülésélményt megvalósítani, amilyenre vágynak.

Az apa arra vágyik, hogy segíteni tudjon, hasznosnak érezze magát és az anyának fontos legyen a jelenléte. Viszont a kételyei miatt nem tud mindig teljesen jelen lenni és objektív maradni.  Az első gyermeküket váró apák számára a szülés tele lehet furcsa dolgokkal, szokatlan hangokkal. Sok apa a vajúdás alatt nem tudja, hol helyezkedjen el, hogyan érjen az anyához. Az anyák hirtelen hangulatváltozásai, váratlan kérései néha megriaszthatják az apát.

Az anya arra vágyik, hogy a gyermekszülés az ő közös intim pillanatuk legyen, amikor érezheti az apa szeretetét, gondoskodását.

A dúla segíti az apát, hogy minél inkább bevonódjon a folyamatba. Megmutatja, hogyan tudja támogatni az anyát különböző masszázstechnikákkal, hogyan tud fizikai támaszt nyújtani számára, mindig tiszteletben tartva a szülő pár igényét.
Hagyja, hogy a pár együtt élje meg a folyamatot, ameddig az mindkettőjüknek megfelel.
Abban az esetben, ha az apa elfárad, éhes vagy csak kényelmetlenül érzi magát az adott helyzetben, a dúla leválthatja őt. Ezáltal biztosítva az anya és az apa kényelmét.

Az apák általában megkönnyebbülnek, ha van velük egy tapasztalt segítő, mert így ők csak az anyára tudnak koncentrálni, sokkal nyugodtabbak, gyengédebbek lehetnek.

Fontos, hogy az apa csak olyan mértékben legyen jelen, ahogyan az neki megfelel.

Részlet Marshall H. Klaus, John H. Kennell és Phyllis H. Klaus: The Doula Book című könyvből:

„Az apa önkéntes jelenlétekor az anya tudja, hogy párja mellette van, szereti őt, törődik vele, érzékeny, és felelősséget érez a feleségéért és a kisbabáért. Jelenléte fontos a pár érzelmi kapcsolata, egymáshoz és a babához fűződő viszonyuk szempontjából. Az a tény, hogy felismerjük és elismerjük az apa alapvető jogát és vágyát arra, hogy jelen legyen gyermeke születésekor, nemcsak összeegyeztethető a dúla jelenlétével, hanem éppen hogy támogatást kap tőle.”
„Meggyőződésünk, hogy az apa nem lehet az anya dúlája. Egy apa nagyon ritkán képes pillanatról pillanatra értékelni, hogy mi történik az anyával, hogy a változások a normális vajúdás részei-e. Könnyebb számára, ha érzelmi támogatást nyújthat az anyának, míg a dúla mindkettőjükkel törődik.
A férfiak gyakran nehéznek találják megfigyelni, elfogadni és megérteni a nők ösztönös viselkedését a vajúdás és a szülés során.  Ehelyett általában megpróbálják a vajúdó nőt önkontroll alatti racionális állapotban tartani.
Az apa aggodalmainak és félelmeinek növekedésével eltávolodhat az anya érzelmi állapotától, és úgy érezheti, át kell vennie az irányítást. Ezenkívül előfordulhat lámpaláz, túlzott aktivitás, túlzott beszéd vagy passzivitás is, miközben lehetséges, hogy e reakcióknak pont az ellentéte lenne a megfelelő az anya számára. A dúla segíteni tud a férfinak, hogy harmóniába kerüljön az anya érzelmi állapotával.

„Ha a dúla elérhető mind az anya, mind az apa számára, akkor képesek a saját feladataiknak megfelelni: az anya előrehalad a szüléssel, kéri és megkapja, amire szüksége van, megfelelő és megértő módon, az apa a lehető legtöbb támogatást nyújtja, és mégis a saját képességeinek és érzéseinek megfelelő mértékben segít, anélkül, hogy kellemetlenül érezné magát.”

A dúla azonban viszonylag szilárd marad. Azok a nők, akik dúlákká akarnak válni, segíteni akarnak más nőknek, bizonyos empátiával viszonyulnak a szüléshez. Képzésük során lehetőségük van megérteni saját személyes hozzáállásukat a szüléshez, és megtanulják nem kivetíteni saját érzelmi szükségleteiket a vajúdó nőre.

A gyakorlott dúla tudja, hogy mikor legyen erőteljes a jelenléte és támogatása, és mikor üljön csak nyugodtan, míg a szülőnő saját teste folyamataival dolgozik. A dúla számára könnyebb, mint az apa számára, hogy átváltson az irányító vagy tanácsadó szerepről egy nyugodtabb, bátorító szerepre, vagy bármely más szükséges szerepre, ahogy az események változnak a vajúdás során.  Az apához hasonlóan a dúla sem orvosként vagy szülésznőként van jelen, a szüléssel kapcsolatos tapasztalata mégis olyan nyugalmat és tudást jelent, amely nagyon hasznos lehet. S képességeinek és érzékenységének köszönhetően segítheti a kommunikációt a nő vagy a pár és a szakemberek között.
Az anyáktól szinte mindig ezt hallani: „maga a tudat, hogy a férjem ott van, és fogja a kezem, szinte a legfontosabb dolog volt nekem – közben bízni tudtam a dúla szavaiban és cselekedeteiben, elengedhettem magam, biztonságban éreztem magam, bíztam abban, hogy a tapasztaltsága átsegít minket.

Az apák egy dúla segítségével képesek olyan mértékben részt venni, ahogy az nekik megfelel. Így teljes mértékben át tudják élni gyermekük születésének örömét és csodáját. Az anya és az apa számára így közös élmény lesz a születés – megindító, inspiráló és szeretetteljes élmény.”