Ami régen örök titoknak tűnt, ma már megismerhető. Megmutatjuk, hogyan cseperedik a magzat az anyaméh biztonságában.
1. A megtermékenyítéshez egyetlenegy hímivarsejtre van szükség, a szeretkezés során viszont mintegy negyvenmillió spermium fut versenyt a győzelemért. A leggyorsabbra nem kisebb feladat vár, mint a méhen át bejutni a petevezetékbe, és ott elsőként egyesülni a petesejttel.
2. Akár huszonnégy óra is eltelhet, míg a spermium bebocsátást nyer, és megtermékenyíti a petesejtet, megadva ezzel a kezdőlökést egy kilenc hónapig tartó, bravúros utazáshoz az anyaméhben.
3. Két héttel a fogamzás után akkora, mint egy mákszem.
4. Fiú vagy lány? Ez bizony az apától függ. A petesejtek csakis X, azaz női kromoszómával rendelkeznek, míg a spermiumnak X és Y (férfi) kromoszómája is lehet. Ha a petesejtet egy „férfias” spermium termékenyíti meg, fiú születik, a nőies X viszont kislányt eredményez.
5. Négy héttel a fogamzás után dobban meg először a parányi magzat szíve…
6. …habár a mérete még most sem nagyobb egy lencsénél.
7. Hogyan fejlődik a baba mozgása?
Hetedik hét: kissé döcögősen ugyan, de a kis babszem megpróbálkozik az első moccanásokkal.
Nyolcadik hét: behajlítja a csuklóját. (Igen, van csuklója!)
Tizedik hét: már rugdalózik és nagyokat kortyol közben.
Tizenkettedik hét: apró tüdeje próbálgatja a légzés mozdulatait.
Tizenhatodik hét: tapsikol a kezeivel, kedvenc játékszere a köldökzsinór.
Tizennyolcadik hét: a legtöbb első szülő anya ekkortájt érzi meg először a baba mozgását.
Huszadik hét: a legaktívabb időszak, a baba sokat nyújtózkodik, sőt bukfencezni is tud.
Harmincadik hét: a magzatvíz termelődése csökken, a baba mozgása jobban érzékelhető ebben a kevésbé kipárnázott közegben.
Harminckettedik hét: a kicsi mozgása lelassul, mert egyre kevesebb a helye.
Harmincötödik hét: a helyzete már valószínűleg nem fog változni.
8. Hét hét telt el az utolsó menstruáció óta, és a magzat agya fejlődésnek indult. Már megkülönböztethető a három agyterület, amely majd meghatározza kisbabánk gondolkodását és viselkedését.
9. A nyolcadik héttől a baba hivatalos neve fetus, ami latinul annyit tesz: magzat.
10. Ha a nyolcadik heti ultrahangon is látható a szívdobogás, a vetélés esélye már csak két százalék!
11. Két hét alatt ebihalból helyes kis baba lett!
12. Apró körmei és a tejfogak csírái is megjelennek a tizedik hétre.
13. A tizedik hétre a magzat akkora, mint egy borsóhüvely, látható a szeme, füle, orra, szája, mind a négy végtagja kifejlődött, ujjakkal, lábujjakkal.
14. A baba szíve 110-160-at dobban percenként – ez kétszer gyorsabb a felnőttek szívverésénél.
15. A 10. héten a baba képes reagálni az érintésre. Egy kis kopogtatásra elhúzódik – bár ezt a mama nem feltétlenül érzi.
16. A tizedik hétre már kialakult a magzat összes létfontosságú szerve. Működik a szíve, a tüdeje, a veséje, az agya és a belei.
17. A tizenkettedik héten a baba reflexei is fejlődésnek indulnak. Amikor véletlenül végigsimítja arcát a kezével vagy a lábával, ajkait máris szopáshoz igazítja, ha pedig megérinti, megrándul a szemhéja.
18. A legtöbb nőnek az első harmad végére csészényi magzatvize van – a várandósság végére már borosüvegnyi mennyiség lesz.
19. A 12. héten a magzat körülbelül 14 gramm – alig több, mint 3 centi.
20. A 13. héten már van ujjlenyomata…
21 …miközben még csak akkora, mint egy nagyobbacska szilva.
22. A 13. hét elején a kicsi feje olyan pelyhes, mint egy friss őszibarack. Van szempillája és szemöldöke, testét pedig a tenyér és a talp kivételével nagyon finom szőrzet, a lanugo borítja. Ez utóbbi általában a harmadik harmad idején kezd csak eltűnni.
23. A 14. héten a magzat már mosolyog és ráncolja a szemöldökét.
24. Habár a szemhéja csukva van, érzékeli a fényt és a sötétséget.
25. A 15. héten egy hozzáértő ultrahangos orvos általában meg tudja mondani, hogy kislány vagy kisfiú lakozik odabent.
26. A 20. heti ultrahangvizsgálaton egy többé-kevésbé arányos, helyes kis kópét láthatunk a biztonságot adó pocakban.
27. 3 000 000 petesejt – ezt rejti a kislánymagzat petefészke a 20. héten!
28. A huszonegy hetes magzat súlyra és méretre is éppen akkora, mint egy banán.
29. A 21. héten a pici megkülönbözteti az édes és a keserű ízeket – a magzatvíz íze pedig attól függően változik, hogy mit evett előtte a mama.
30. A terhesség második felében hetente egy centivel növekszik a méh.
31. A 24. héten a baba agyhullámai ugyanolyanok, mint az újszülötté. Kutatások szerint megkezdődik a tudatos gondolkodás kora. A magzat különbséget tud tenni apja és anyja hangja közt, és a méhen belül rendszeresen hallott zenére születése után is emlékezni fog.
32. A 24. hét a terhesség egyik mérföldköve. A baba ekkor nyeri el hivatalosan az „életképes” címet: az ekkor megszületett magzatok 39 százaléka valóban életben is marad.
33. Mik ezek a finom kis döccenések odabenn? Csuklik a baba!
34. A 24. héten a magzatnak már egyedi alvás-ébrenlét ritmusa van. Sajnálatos módon ez nem minden esetben egyezik meg a mamáéval.
35. A kis pocaklakó jókat iszik a magzatvízből, majd ugyanazzal a lendülettel ki is csorgatja alul, ami fönt bement. A magzatvíz háromóránként megújul.
36. A 27. héten kinyílik a szeme. Születésekor már képes fókuszálni, bár csak húszcentis távolságban.
37. A 28. és a 32. hét között a magzat másfél kilót gyarapszik, ami oda vezet, hogy lassan a terhesnadrágról is lepattan a gomb.
38. A 28. hét körül a baba mind kényelmetlenebbül érzi magát a napról napra szűkösebbé váló térben: kényelmesebb, ha felveszi a jellegzetes magzatpózt.
39. A 30. héten a méhlepény nagyjából fél kiló. Percenként félliternyi anyai vérből szűri ki a magzat számára a tápanyagokat és az oxigént.
40. A 35. hétre a baba valószínűleg fölveszi azt a pózt, amelyikben majd megszületik. Ha függőlegesen helyezkedik el a méhben, lehet fejfekvésű (ekkor a buksija van elöl) és medencevégű fekvésű („faros”), de az is előfordulhat, hogy haránt- vagy ferde fekvésben helyezkedik el. Az utóbbi három póz nem túl szerencsés, de a szülésig akár magától is megfordulhat még. A 40. hétre a babák 95 százaléka fejvégűen, négy százaléka farosan, és csupán egy százaléka fekszik haránt vagy ferdén. Ha úgy tűnik, hogy mégsem akar „fejreállni” a pici, a szülészorvos megpróbálhatja kívülről helyes irányba fordítani.
41. A 32. héten a baba félliternyit pisil naponta. Még jó, hogy bent nem kell pelenkát cserélni!
42. Illatos levegő ugyan nincs a méhben, a 32. hétre a baba mégis képes megkülönböztetni a különféle szagokat.
43. A baba agya roppant gyorsan nő ebben a szakaszban. Ehhez a fejkörfogatnak is alkalmazkodnia kell: heti két és fél centiméternyi tágulás éppen elég.
44. A tüdő szintén rendkívüli módon fejlődik – a 34 hetesen világra jött csöppségnek még esetleg szüksége lehet átmeneti légzéstámogatásra, 36 hetesen viszont már önállóan is megbirkózik a feladattal.
45. A 35 hetes magzat átlagos súlya 2500 gramm. Nem csoda, ha megérzi a mama háta!
46. A finom bababőr védelméről és hidratálásáról a magzatmáz, egy csúszós-nyálkás anyag gondoskodik. Az utolsó időszakban már nincs rá szükség, ezért a zöme felszívódik, de nyomokban láthatjuk majd az újszülött bőrén is. A túlhordott babákon viszont legtöbbször egyáltalán nincs, ezért gyakran száraz a bőrük és töredezett a körmük.
47. A nyolcadik hónaptól megfigyelték, hogy a babáknál megjelenik az alvás REM-fázisa – ebben a gyors szemmozgásokkal járó állapotban szoktunk álmodni.
48. Az utolsó hetekben a baba emésztőrendszere magzatszurokkal telik meg – ez a zöldes-feketés anyag elhalt bőrsejtekből, finom pihékből, a tápcsatorna és a máj termékeiből áll. A keverék teljesen szagtalan, ellenben rendkívül nyúlós és ragadós – ez okozhat némi meglepetést az újdonsült mamának, amikor az első pelenkacserére kerül sor.
49. A baba csontjai egyre erősödnek, de a koponyája lágy és rugalmas marad, hogy könnyen át tudjon haladni a szülőcsatornán. Megesik, hogy mire kijut a napvilágra, egészen csúcsossá válik a buksija – de semmi vész, hamarosan nagyon csinos fejformája lesz!
50. A kis 35 hetesnek tökéletesen fejlett a hallása, érdemes beszélni hozzá!
51. A 35. hét után született gyerekek 99 százaléka már teljesen életképes.
52. A 36. héten a magzat feje beilleszkedik a medence bemenetébe.
53. A 40. héten méhlepény akkora, mint egy nagyobb tányér, súlya fél kiló, és két-három centi vastag.
54. A terhesség végére az anyaméh eredeti méretének 500-1000-szeresére növekszik.
55. A babák kobakja sokféle lehet. Van aki kopaszon jön világra, míg mások dús fürtökkel érkeznek, és akár két-három centis hajjal is büszkélkednek az első randin.
56. A babák mindössze öt százaléka érkezik időben, a kiírt időpontban.
57. Néhány nő a 42. héten szül. A szülésindításra akkor van szükség, ha a méhlepény már nem látja el maradéktalanul a feladatát, és emiatt károsodhat a baba egészsége.
58. A csodálatos, változásokkal teli utazás végső próbája már a méhen kívül vár a babára. Az újszülött eddig „vízi életmódhoz” szokott szíve és tüdeje pillanatok alatt alkalmazkodik a külvilághoz. Lezárult egy korszak. Jöhet a következő!